2024 október – Men’s Project by TraumaAmbulancia Egyesület
A férfiak mentális egészsége rendkívül összetett és kritikus téma, amely nagyobb figyelmet érdemel. A gyerekkori neveltetés, társadalmi elvárások és normák sok férfit érzelmi távolságtartásra késztetnek. A TraumaAmbulancia Egyesület Men’s Project-je törekvése, hogy lebontsa ezt az érzelmi falat, és elősegítse egy olyan társadalmi és munkahelyi kultúra kialakulását, ahol a férfiak bátran megoszthatják érzéseiket anélkül, hogy megbélyegzéstől kellene tartaniuk.
A probléma mélységét jól illusztrálják a statisztikák: Magyarországon az öngyilkosságok 75 százalékát férfiak követik el. 2020-ban 1300 férfi vetett véget az életének, ami heti 25 esetet jelent. Ez háromszor több férfi, mint nő.
MENTÁLIS JÓLLÉT KÉRDŐÍV EREDMÉNYEI
A TraumaAmbulancia Egyesület idén októberben, a Lelki Egészség Hónapjában készített egy mentális jólét kérdőívet, amely célja, hogy képet kapjunk az aktuális hazai helyzetről. Az eredményekből kiderül, hogy bár a férfiak is tisztában vannak mentális egészségük fontosságával, aggodalmaikat gyakran magukban tartják, és inkább egyedül próbálnak megküzdeni a problémáikkal. A munkahelyi stressz, az anyagi nehézségek és a párkapcsolati kihívások azonban náluk is jelentős lelki terhet jelentenek. Ezért elengedhetetlen egy olyan támogató közösség létrehozása, ahol számukra is természetes és elfogadott a segítségkérés.
FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK
1. Érzelmi közelség és társadalmi normák
A kérdőív eredményei alapján úgy tűnik, megállják a helyüket a kialakult sztereotípiák, és a férfiak többsége számára a lelki állapotukról való nyilatkozás, még anonim módon is, nehézségeket okoz. A kérdőívet ötször annyi nő töltötte ki, mint férfi, ami arra utalhat, hogy a férfiak gyakran kevésbé nyitottak az érzelmeikről szóló párbeszédekre, az ilyen típusú kérdőívek kitöltésére. Az eredmények szerint a férfiak többsége inkább az önálló problémamegoldást választja; 57 százalékuk egy érzelmileg megterhelő helyzetet egyedül próbál megoldani, és csak akkor fordul szakemberhez, ha már végképp nincs más megoldás.
2. Boldogság és elégedettség
A kérdőív egyik alapvető kérdése arra irányult, hogy az utóbbi egy évben milyen gyakran érezték magukat boldognak és elégedettnek a válaszadók. Az eredmények azt sugallják, hogy az általános életelégedettség alacsonyabb szinten áll: a válaszadók 40,5 százaléka az elmúlt egy évben csak havonta vagy még ritkábban érezte magát boldognak és elégedettnek. Az eredmények naposabb oldala ugyanakkor, hogy a résztvevők 26 százaléka számolt be napi szintű belső kiegyensúlyozottságról.
Az 55 év feletti férfiak körében volt a legalacsonyabb az életelégedettségi szint, és különösen alacsony boldogságszintről számoltak be azok a férfiak, akik jelenleg nem dolgoznak; közülük mondták a legtöbben, hogy az utóbbi egy évben egyáltalán nem tapasztalnak elégedettséget, és csupán 10 százalékuk érzi magát naponta elégedettnek.
A nyugdíjas férfiak és nők viszont kiemelkednek az életelégedettség terén, nagy többségük naponta elégedetten éli az életét. Ők jelölték legnagyobb arányban a mindennapos elégedettség érzését.
A napi szintű elégedettséget érzők aránya a férfiak és nők körében nagyjából megegyezik.
3. Mentális egészség fontossága és kezelése
A kérdőív eredményei szerint mindkét nem kiemelten fontosnak tartja a mentális egészséget (átlag 4,7/5-ös értékelés). Ugyanakkor a mindennapi életben ennek megvalósítása átlagosan csak közepes szinten sikerül (2,99/5). Aktuálisan a férfiak a saját mentális állapotukat kissé jobbnak érzik, mint a nők, leggyakrabban 4-es értékelést adtak rá. Érdekesség, hogy a nők többsége közepesnek (3-as) érzi a mentális állapotát, és a nem dolgozók mindkét nemnél a legalacsonyabb szinteket jelölték.
4. Stresszforrások és érzelmi megterhelés
A kérdőív szerint a férfiak három legfőbb stresszforrása a munkahelyi nyomás, a pénzügyi nehézségek és a párkapcsolati problémák. Az 55 év felettiek esetében az egészségügyi aggodalmak váltak elsődlegessé. Férfiak és nők számára egyaránt a munkahelyi stressz, a munkával járó kihívások a leggyakoribb terhelő tényező. A megkérdezettek majdnem fele (46,3 százalék) az elmúlt év elsődleges stresszforrásaként a munkahelyi kihívásokat jelölte meg.
Mindkét nemnél a pénzügyek állnak a második helyen, de a férfiak számára arányaiban ez nagyobb nyomást jelent a válaszok szerint.
Az 55 év feletti férfiaknál a legnagyobb stresszforrássá az egészségügyi problémák léptek elő, amit a pénzügyi bizonytalanság követ, és a munkahelyi nyomás a harmadik helyre kerül.
A nők körében a család nagyobb stresszforrásként jelenik meg, mint a férfiaknál, 10 százalékkal több nő jelölte meg a családi kapcsolatokat jelentős terhelésként.
A férfiakat leginkább a munkahelyi elvárások, a pénzügyi helyzetük és a jövővel kapcsolatos bizonytalanság terheli. Ezzel szemben a nőknél a szociális és családi kapcsolatokban felmerülő nehézségek, valamint a személyes interperszonális konfliktusok jelentenek nagyobb kihívást.
A válaszadók mindössze 3,5 százaléka jelezte, hogy nem tapasztalt stresszt az elmúlt évben.
5. Mentális egészségre ható pozitív tényezők
A kérdőív eredményei szerint a válaszadók mentális jóllétét leginkább támogató tényezők közül az első helyen a párkapcsolati vagy családi harmónia áll, amelyet a válaszadók 76,1 százaléka jelölt meg.
Az első öt legfontosabb tényező:
Párkapcsolati és családi harmónia (76,1 százalék): A válaszadók nagy része számára a család és a párkapcsolat biztonságot és stabilitást nyújt, amely az érzelmi egyensúlyuk és mentális jóllétük alapja.
Társas kapcsolatok minősége (60,3 százalék): Az emberek számára a barátokkal és közeli ismerősökkel fenntartott minőségi kapcsolatok is lényegesek, amelyek támogatást és közösségi élményt biztosítanak.
Megfelelő alvás (57,3 százalék): Az alvás fontossága szintén előtérbe került. A válaszadók nagy része számára a pihentető alvás a mentális és fizikai regenerálódás kulcseleme.
Anyagi biztonság (57,2 százalék): Az anyagi stabilitás és biztonság érzelmi támogatást nyújt, hiszen az életkörülmények biztosítottsága csökkenti a stresszt és a bizonytalanságot.
Kellemes munkahelyi légkör (47 százalék): A munkahelyi környezet meghatározó a mentális egészség szempontjából is, hiszen a támogató munkahelyi közeg pozitív hatással van a mindennapi elégedettségre és közérzetre.
Férfiak esetében a mentális egészséget leginkább támogató tényezők között szintén a párkapcsolati és családi harmónia áll az élen. Ezt követi a társas kapcsolatok minősége és az anyagi biztonság fontossága.
Érdekes megfigyelni, hogy bár az egészséges táplálkozás, a rendszeres sport és az egyéni öngondoskodási szokások is szerepet játszanak a mentális egészség fenntartásában, a válaszadók ezeket kevésbé helyezték előtérbe.
6. Megterhelő időszakok tünetei és reakciói
Egy nehezebb élethelyzet fizikai tüneteket eredményezhet. Ezt a kérdőívet kitöltők válaszai is megerősítik: 73 százalék fáradtnak, kimerültnek érzi magát, 68,1 százalék feszültebbé és ingerlékenyebbé válik, 57,1 százalék kedvtelenséget vagy akár apátiát él meg, és szinte ugyanennyien (56,2 százalék) szenvednek alvási vagy koncentrációs nehézségektől ilyen helyzetben.
Egy érzelmileg nehezebb élethelyzet során a férfiak zömében (68 százalék) fáradtságot, kimerültséget, és ingerültséget, feszültséget (67 százalék) tapasztalnak.
A kérdőív eredménye szerint az alvás, mint a lelki jóllét és a testi regenerálódás alapvető pillére, a férfiak számára kevésbé kiemelt fontosságú: a nőknél okkal kisebb arányban gondolják úgy, hogy a jó minőségű alvás hozzájárul mentális egészségükhöz.
7. Megküzdési stratégiák és támogatás
A válaszadók mintegy fele (47,9 százalék) egyedül próbálja megoldani problémáit, ami különösen igaz a férfiakra, akiknek 57 százaléka választja ezt a stratégiát. Az önálló problémafeldolgozás mellett ugyanakkor megfigyelhető, hogy a válaszadók közül sokan szívesen osztják meg gondjaikat közeli családtagokkal, barátokkal vagy munkatársakkal.
A megkérdezettek 20 százaléka azonban teljesen egyedül marad belső vívódásaival, és soha nem beszél róluk másokkal. Ennek legfőbb oka, hogy nem szeretne terhelni másokat gondjaival, vagy nehézséget jelent érzelmeiről beszélni, illetve nem akar gyengének látszani.
A férfiak 52 százaléka csak akkor fordulna szakemberhez, ha már semmilyen más lehetőséget nem lát, és 26 százalékuk egyáltalán nem fordulna segítségért szakemberhez. Míg a férfiak többsége inkább egyedül kezeli problémáit, mégis 42 százalékuk néhány nap után megosztja nehézségeit másokkal, míg 32 százalékuk rövid időn belül beszél róluk. A férfiak 26 százaléka azonban egyáltalán nem szokott megnyílni mások előtt, ami magasabb arány, mint a nők körében, ahol csak 18 százalék választja ezt a visszahúzódó megközelítést.
A férfiak, ha mégis támogatást keresnek, inkább barátokhoz vagy munkatársakhoz fordulnak a közeli családtagok helyett, vagy önállóan keresnek tájékozódási lehetőségeket, például online forrásokat. Azok, akik mégis segítséget kérnek, leggyakrabban szakemberektől (42 százalék) vagy családtól (38 százalék) kapnak támogatást, míg a válaszadók 35 százaléka teljesen egyedül oldotta meg a problémáit.
A mentális egészség fejlesztése érdekében a válaszadók többsége konkrét gyakorlatokat keres, amelyekkel javíthatják közérzetüket, és csak ezután fordulnak külső forrásokhoz, például podcastekhez, interjúkhoz vagy online előadásokhoz, amelyeket a válaszadók 37,3 százaléka tart hasznosnak. Az érdeklődők negyede szívesen támaszkodik mások ajánlásaira, például szakember, támogató közösség vagy csoportos terápiás lehetőségek keresésekor. Ezzel szemben könyvek, e-könyvek, munkahelyi programok és személyes előadások, workshopok körülbelül 20-20 százalékos hasznosságot mutatnak.
Mentális egészség útján – a TraumaAmbulancia Egyesülettel
Összességében a férfiak és nők megküzdési stratégiái, valamint a segítségkérés iránti hozzáállásuk jelentős eltéréseket mutatnak. Míg a férfiak hajlamosak önállóan megoldani problémáikat és ritkábban keresnek támogatást, a nők nyitottabbak a megosztásra és külső segítség elfogadására.
Az eredmények alapján a TraumaAmbulancia Egyesület Men’s Project célja, hogy felhívja a figyelmet a férfiak mentális egészségére, és ösztönözze a társadalmi és munkahelyi szemléletváltást. Kulcsfontosságú, hogy a férfiak számára olyan támogató közeg alakuljon ki, ahol biztonságban érzik magukat érzéseik kifejezésében, és bátrabban mernek segítséget kérni. A program hozzájárulhat a férfiak mentális egészségének javításához azáltal, hogy hangsúlyt fektet a munkahelyi és társadalmi elvárások enyhítésére, valamint a hatékony megküzdési stratégiák népszerűsítésére. Az eredmények szerint a mentális egészség fenntartása érdekében fontos lenne a bizalom erősítése a külső segítség iránt, és egy olyan támogató közeg kialakítása, ahol az érzelmi nehézségek kezelése természetesebb és elfogadottabb. Emellett célunk a kérdőív folytatása és a kitöltői kör szélesítése, hogy még átfogóbb, reprezentatívabb eredmények álljanak rendelkezésre.
A kérdőívvel, illetve az eredményekkel kapcsolatban további információ és sajtókapcsolat:
Sárközi Alexandra- kommunikációs vezető,
TraumaAmbulancia Egyesület 06309199616
info@traumaambulancia.hu